Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Versenyek és éttermek

Verseny és étterem-problémák:


Manapság a versenyek nem arról szólnak sajnos, mint amit jelenteniük kéne. Régen a  versenyek a tehetség, egyediség felismerésére szolgáltak, a szorgalom kreativitás megmutatására. Mára ebből kevés maradt meg, és ez igaz a táncversenyekre is.

Általánosságban: Versenyzők, zsűri,illetve nézők. Pontozzák a technikát, koreográfiát, külsőségeket pl. ruha, haj, smink. Többek közt értékelik a  ruha-zeneszám-stílus-táncos összhatást is, amely a legfontosabb.

A zsűri és versenyzők kapcsolata már egy kényes téma. Ha elmegyünk egy versenyre, azzal azt vállaljuk, hogy a kiválasztott tanárok és táncosok pozitív-negatív kritikáit fogjuk hallani, ezalapján pontoznak, és felállítanak egy sorrendet. A versenyző elméletileg azért megy oda, hogy ebből tanuljon, nem azért hogy fölülbírálja az ítéletet. Sok táncosnak már az is gondot okoz, hogy ezt elfogadja, miközben nem kötelező megmérettetni magunkat! Sok táncos bíráskodik és vádaskodik a zsűri felett, miközben ez az egyik legnagyobb fölényeskedés, és az alázat hiánya, ilyen ember nem való színpadra.

Érdekes kérdés a zsűri összeállítása. A legtöbbször a versenyszervező jóbarátokat hív el zsűrizni, ez a tekintélyt rombolhatja, mivel a versenyző azt gondolhatja hogy xy biztosan azért kapott több pontot mert xy tanítványa. Nagy kérdés, hogy vajon tanár pontozhatja e a saját csoportját, illetve a jóbaráti viszonyok miatt sportszerű-e csoportjaik indulása. Bár nem pontozzák sajátjaikat, a barátok részéről van akkor is egyfajta elfogultság.

A versenyek és versenyzők felhígulásához az is hozzájárul, hogy régebbi neves versenyek zsűrije mára lecserélődött. Van példa olyan országos versenyre amelyet évekig külföldi elismert táncosokból, szakértőkből álló zsűri bírált. Mára azonban itthoni neves oktatók vették át a helyüket. Ez volt az a pont, ahonnan a szakma és közvéleményszerint az adott versenyt megnyerni már nem volt elismerés.

Örökös probléma a "tanár táncolhat- e a csoportjával" kérdés, illetve kategóriák szerinti besorolás. Több amatőr kategória megnyerése után a táncos indulhat e újra amatőrben ? Vagy esetleg ez egy feljődést mutat ami után induljon középhaladóban ? Mi és ki számít profinak ?
Általában azokat sorolják profi kategóriába akik tanítanak, pénzért vállalnak fellépést, több díja vagy versenyeredménye van az illetőnek, illetve már régen táncol.

A szintlépésről: Van olyan fellépő, aki már több éve táncol (4-5) és rendszeres fellépő, de nem kap fizetést. Már minden létező verseny amatőr kategóriáját megnyerte. Minden versenyt visszamenőleg 2-3 évre ugyanazzal a tánccal nyeri meg.  Miért nem lép szintet? Így elveszi az új, ténylegesen kezdőktől a lehetőségeket. Miért ugyanazt a koreográfiát 3 évig? "Ez színvonal ?...."

Ha a versenyek a tehetségek megtalálásáról és a kreativitásról szólnak, a táncosok mért nem saját készítésű koreográfiával lépnek színpadra? A csoportokat el lehet fogadni, hogy tanár koreográfiát táncolnak, az amatőr csoportoknak szokott lenni saját kezdeményezésük koreografálás terén. De a szólisták? Legtöbbjük elismert tanáruk valamelyik díjnyertes táncát táncolják.
Ilyenkor díjnyerés esetén kit pontozott a zsűri ? A tanárt vagy a tanítványt?

Érdekes kérdés a tizenévesek színpadra engedése. Szinte kislányok, de már melltartóban vagy topban, felvágott szoknyában állnak kint a közönség előtt. A smink, ruha, haj öregítheti őket a nézőközönség szemében, de a tánc mondanivalója szempontjából még éretlenek a legtöbben. Lehet látni profi technikájú lányokat a színpadon, de a táncuk mögött még nincs mondanivaló. Nincsenek meg azok a tapasztalatok, amelyek segítségével a táncát a fellépő át tudná élni, és hitelesen átadni ezáltal a mondanivalóját.

Sok példa van arra is, amikor egy csoport egy versenyen belül indul  több kategóriában is.( itt kategória szintre gondolok...)
Volt nemrég péla arra is , hogy szabotálni akart egy ex zsűritag egy versenyt, mert nem ajánlották fel neki és csoportjának már jó előre az I. helyezést.
Több magát idő előtt orientális táncosnak tituláló versenyző áll ki a színpadra, és mégis 3 perces 4 mozdulatból álló "koreográfiát" mutat be.
Versenyen a mennyiség, néha egyenlő a minőséggel, ami nem megengedett!

Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a zsűri a külsőségek bírálatára. Természetesen profi táncosnak legyen minőségi és különleges kosztüme, ápolt külseje, kész haja, nagyszínpadi sminkje.
De aki ezt nem teheti meg ? Nem mindenki profi fodrász és sminkes,a legtöbb táncosnak véges a pénztárcája. Ezzel arányosan kellene a külcsínyt pontozni. Ugyanígy kezdő táncos, profi kosztümben nem összeszedett koreográfiával több pontot kapjon mint egy középhaladó egy nem olyan szép ruhában, de gyönyörű tánccal ?

Az elmúlt 4 évben nagyon megerősödött a balett-követelmény a hastáncban. Egy minőséget képvisel, szép kéz és lábtartásokat garantál és szép tartást. Az utóbbi időben több táncos szerint már inkább a balett tudást pontozzák néhány versenyen és nem a koreográfia és mondanivaló egészét. Szerencsés az a táncos, aki balett alapokkal nőtt fel, de mást ezért eredményektől megfosztani felelőtlen dolog, mert 5 ember tud valamit, amit másik 200 nem. Illetve a hobbi táncosok nem rendelkeznek olyan ismeretekkel, amivel versenyen utólérhetnék a többieket, ők miért ne kaphatnának elismerést?
(gondolok itt amatőr kategóriára például)


Étteremi tánc....

Természetesen a  legnagyobb kérdés a borravaló. Mennyit tegyünk és hova és kinek, ezt az este végén ki fogja megkapni ? Más kultúrák- más szokások!

Amerikában az étteremben történő táncnak nincs nagy hagyománya. Pár híres perzsa , arab vendéglátó egység van, ahol előszeretettel rendeznek "keleti party"-kat, esküvőket, élőzenés esteket. A borravaló átadása itt rendhagyó. Középpen a tánctér, körbe az asztalok, a vendégek figyelik a táncost. Az a vendég, aki tetszését szeretné kifejezni a táncosok/ táncos iránt, az szól az egyik pincérnek. ( a vendégek pár alkalom után tudják kinek szóljanak, általában az üzletvezető vagy főpincér az, aki a borravalót intézi ) Általában kisebb értékű papírpénzből egy változó vastagságú tömböt ad át a vendég a borravalót kezelő személynek, aki a tánctérbe lép, és az aktív táncosokra rászórja a bankókat. Privát partykon sokszor maga a borravalót adó személy lép a tánctérbe, és ezek után a fellépő közös táncra invitálja a kérdéses személyt, utána kövezkezik a "pénzszórás".
Csoportos műsornál a borravalót kezelő személy a pénz elszórását követően a vezető táncosnak jelzi ki a honoráló személy, és a vezető táncos egy kézmozdulattal, vagy egyéb gesztussal megköszöni azt.
A fellépők kivonulása után a pincérek összeszedik a földről a borravalót és átadják a fellépő(k)nek.

Magyarországon két véglet a leggyakoribb. A táncosok ruhájába csúsztatják a vendégek a borravalót, vagy a produkció után egy kisebb beszélgetés után adják oda a vendégek a pénzt.
- a legtisztább módja a táncos honorálásának mégis a pezsgőbontás: nincs félreérthető kontakt, nincs pénz szétosztásának a kérdése, tiszteletteljes gesztus-

A ritkább eset: A produkció után privát formában, beszélgetés után kapja meg a pénzt a táncos, nem a teljes publikum előtt. Magyarországon a hastáncosokról még mindig nem sikerült eloszlatni a prostituált bélyeget, ez a borravaló átadás-fogadás rendszer kiküszöböli ezt a problémát. Nincs a vendégnek az az érzete, hogy bármikor megértintheti a fellépőt, vagy a ruhájába nyúlhat.

A gyakoribb eset: A vendég tánc közben általában a melltartópántba, vagy szoknya, öv részbe betűri a pénzt. Ez több hátránnyal jár, a táncos teste már nem tabu, és ezt a tapasztalatlan vendég félreértheti, különböző sztereotípiák alakulnak ki az éttermi fellépőkről. A táncos pár honorálás után túlságosan pénz-dekorált lesz, illetve folyamatosan meg kell szabadulni az összeszedett borravalótól. Minden étteremben más a szokás, van ahol a táncost székre, illetve asztalra emelik, ilyenkor kapja a táncos a borravaló nagy részét.
Illetve néhány fellépő kihasználja a honorálókat olyan módon, aki többért honorálja, azzal a vendéggel barátáságosabb, többet foglalkozik. Ez elősegíti a táncos pénzszerzési sztereotípiájának rombolását.

Van olyan szórakoztató vagy vendéglátó egység, ahol a zenekart, énekest is honorálják.

Eltérő a borravaló szétosztásának mértéke is: a legtöbb esetben a fellépő elteheti az "összetáncolt" pénzt, máshol a borravalót felezik vagy nem is adják oda a tulajdonosának.

Másik probléma: a táncosok túlságosan külsőség központúak lesznek, ami erősíti a fellépők negatív véleményezését. Nagyon erős smink, kihívó, vagy egyenesen hiányos öltözék. Nagyon gyakori a természetesség teljes elvesztése: minden mű a táncoson, egyre gyakoribb sajnos a vendég befolyásolása a külső nőies jegyekkel. " a melltartó nem azért van, hogy a mellünket takarjuk,
hanem hogy kirakjuk...."